A
község neve 1281-ben tűnik fel először,
de az oklevél csak mint földet említi "terra
Loh" alakban. A tornagörgői királyi
udvar ellátására rendelt udvari birtok, a tornai ispánság
földje.
1282-ben
IV. (Kun) László eme területet Kinizsi
Guntyernek adta. Karácsond határosa, 1310-ben
Kuchc fia Lőrincz itteni örökölt földrészét leényaira,
Erzsébetre, Scolasticára és Katalinra hagyta. E terület
1326-ban már nemesi birtokként kerül
említésre Leeh alakban. Kuchc unokái: Natus fia János
fia Antal és unokafia Cosma fia János és ennek Péter
fia, valamint Mihály fia Lőrincz fia Miklós karácsondi
nemesek osztoztak meg a Rásonyvölgyében fekvő karácsondi
földeken, Déki fele a rajta fekvő telekkel Miklósé
lesz Leeh határral.
1353-ban
itt él Lechi János, aki mint szomszéd
jelen volt Poháros Péter helyszíni perénél Sápon.
1392-ben említést találunk Léhi
Tamásról, aki az 1427-es
összeírásban egy adózó jobbágyportával szerepel a
Keresztessy-család birtokában. 1455-ben
Léhi István is itt élt. 1522-ből
ismerjük bírójának nevét: Kozma Dömjén, esküdtje Tóth
Ambrus. A családnevekből következtethetünk arra, hogy
magyarok lakják.
Bornemissza
Gergely deák az egri vár védelmében való
kimagasló helytállásáért 1553-ban
két királyi birtokadományban részesült, melyek közül
egyikként az Abaúj megyei Léh falut
nyerte el. Léh 1638-ban meghódolt
a török uralomnak és summájukat az egri pasa állapította
meg. A helybéliek 1713-ban sövényből,
fából emeltek maguknak kis kápolnát. Ezt a nagyobb
számú katolikus lakosság 1734-ben
birtokba vette, s Lipót nevű minorita páter által
tartott népmisszió alkalmával Nepomuki Szent
János tiszteletére megáldotta. 1764-ben
a sövényből készült kápolnát, az aszalói plébános
szerint inkább galambdúcnak lehetett nevezni.
|
Az
első plébánosnak még nem volt építve paplak, 1773-ban
egy Horváth Farkas nevű földesúr kúriájába lakott.
A földesúr váratlan halála miatt nem tudott gondoskodni
a plébános megélhetéséről, így a pap szegényes életkörülményei
és nyomora miatt a más vallásúak szemében gúny tárgya
lett. Ekkor terjedt el azon közmondás, "Léhen,
ahol a pap meghalt éhen".
1823 és 1826 között új templom épült
klasszicista stílusban, titulusa "Jézus
Szent Szíve".
1901-ben
már önálló postája van a falunak. A község az 1920-as
években, a Nagyatádi -féle földreform idején fejlődhetett
sokat, erre utalnak a tetők homlokzatán az évszámok.A
házak nagy része, az új Léh - a Rákóczi
út -1950 és 1980 között
épült. A régi házakat korszerűsítették, csak egy-egy
stílusjegy utal a hagyományos építkezésre.
Jellegzetes
épületeket szinte már csak a Dózsa György
úton találunk. A léhi posta 1972-ben
megszünt melyet 1996-ban sikerült
az önkormányzatnak visszaszereznie, és melyet még
ma is (2008) működtet.
A két világháborúban a község 17 hősi
halottat áldozott. Emléküket 1989
óta tábla őrzi a közös összefogással állított, Peti
József által készített hősök sírján a temetőben.
1949-ben
a volt földesúri birtokon Állami Gazdaság alakult,
mely országos nevet szerzett a községnek. Jogutódja
ma az Abaúji Charolais Mg Rt. Központja, Hegyi
Zsigmond 1911-ben épített eklektikus stílusú kastélya
lett, amely ma is a község nevezetes épülete.
1986-ban
három község összefogásával (Kázsmárk, Léh,
Rásonysápberencs) megépült az orvosi rendelő
és lakás. Az óvodát 1973-ban alakították
ki a Hegyi-kastély múlt századbeli
épületéből, melyhez az önkormányzat a Millennium
évében egy új szárnyat építtetett, mivel
azt a két község (Léh, Rásonysápberencs)
kinőtte.
1950-ben
megalakultak a tanácsok- a mai orvosi rendelő- helyén
állt a községi tanács épülete (A valamikori főszolgabírói
székhely). A legtöbb fejlesztés Kucsma János tanácselnöksége
és Móré László tanácstitkársága idején valósult meg
a 60-as években: orvosi rendelő és
tanácsadó, autóbuszváró, járda, bitumenes főút. 1973-ban
a tanácsokat körzetesítették - Léh a Halmaj
Községi Közös Tanács társközsége = mostohagyermeke
lett, annak minden előnyével és még több hátrányával.
Legnagyobb előnye volt ennek az időszaknak a közös
összefogás, a sok "társadalmi munka".
1990-ben
lezajlott választások után a polgármester és a testületi
tagok kezükbe vették a falu irányítását, és annak
gyarapításán munkálkodnak napjainkban is. Összetartásra
jellemzően négy választás alakalmával is megválasztották
polgármesternek Csongrádi Antalt,
mint a körjegyzőségben szereplő másik két polgármestert
is. A képviselők körében sem voltak nagyok a változások,
hisz legtöbbje már 2-3 ciklusban dolgozik. A
2006 évi önkormányzati választásokon Szemán Károlyt
választották polgármesternek.
2002-ben
100 év óta nem tapasztalt árvíz tört a falura, mely
sok házat megrongált, egyet pedig elmosott.