| Római
katolikus templom
LÉH
középkori templomát a hagyomány szerint csehek
építették szilárd anyagból. Ezt a kőtemplomot
a XVII.században a reformátusok
használták s miután 1680 körül
a falu lakatlan puszta volt, a templom elhagyottá,
romossá vált. Helyette a visszatérő református
lakók és Horváth György földesúr 1713-ban
sövényből, fából emeltek maguknak egy kis kápolnát.
Ezt a nagyobb számú katolikus lakosság 1734-ben
birtokba vette, s a Lipót nevű minorita páter
által tartott népmisszió alkalmával Nepomuki
Szent János tiszteletére megáldotta.(A
régi oltárkép ma a sekrestyeajtó fölött függ,
mai ismereteink szerint XVIII.sz.
végi alkotás, ismeretlen festő műve).A reformátusok
pedig helyreállították a régi kőtemplomot, melynek
szentélye és sekrestyéje 1769-ben
még fennállott.
A
katolikus hívek az aszalói plébániához tartoztak
filiaként.1764-ben a sövényből
font kápolnácskát az aszalói plébános jelentése
szerint inkább galambdúcnak lehetett nevezni.
Ebben működött Horváth földesúr házi káplánjaként
Zelovich József ferencesrendi
páter.
Esterházy püspök 1769.
évi egyházlátogatása során fájdalmasan tapasztalta,
hogy katolikus hívei e tájon pap nélkül, a misehagyás
veszélyének kitéve kénytelenek élni, ezért még
ebben az évben a léhi filiálist plébánia rangjára
emelte.Az első plébánosnak Szalmási
Jánost küldte oda, de az új plébános
paplak hiányában még 1773-ban
is Horváth Farkas földesúr
kúriájában sínylődött. Horváth
meghalt, mielőtt a plébános megélhetéséről gondoskodni
tudott volna, a pap pedig szegényes életkörülményei,
nyomora miatt a más vallásúak szemében gúny
tárgya lett: "Léhen, ahol a pap
meghalt éhen."
Léh
községben ekkor a katolikusok száma a gyermekeket
is beszámítva 140, a reformátusoké
39 volt, a püspök tehát arra
kérte az uralkodót, hogy biztosítsa a plébános
megélhetését.1776-ban a királynő,
Mária Terézia a léhi paplak
építésére 903 forintot, iskolára
355 forintot engedélyezett.A
püspök tehát utasította a szikszói esperest,
hogy az építkezést Óbermann Márton
szikszói kőműves és Göller András
kassai ács tervrajza szerint azonnal indíttassa
meg, de mindkét épület szilárd anyagból épüljön,
ne fából.1777-re
a szép paplak és iskola elkészült. A paplak
ma is áll, az iskola 1912-ig,
a mai bolt épülete.1784-ben
a kis fatemplom összedőlés előtt állt.Ugyanezt
állapította meg 1809-ben Szabó
András kassai püspök is, de miután
az uralkodó által a vallásalapból utalványozott
3830 forint nem volt elegendő
az új templom csak 1823 és
1826 között épült fel klasszicista
stílusban:Titulusa 1950. Pünkösd
óta, dr. Szilágyi Gyula pápai
kamarás kezdeményezésére "Jézus
Szent Szíve" A templom tornya
klasszicizáló, karcsú gúlasisakos. A hajó két
boltszakaszos, a szentély keskenyebb, csehsüveggel
és fél kupolával fedett íves záródású. Az orgonakarzat
két pilléren nyugvó kidomborodó mellvédű. A
régi, Nepomuki Szt. Jánost ábrázoló főoltárkép
jelenleg a sekrestyeajtó fölött függ.A
főoltáron adoráló angyalpár és négy nagyméretű,
piramis alakú poliondíszes apácamunkával készült
ereklyetartó. A szentélyben kovácsoltvas barokk
keresztelőkút vörösréz medencével. A diadalívben
konzolon barokk Szt. Anna, valamint sugárkoszorúval
körülvett Madonna-szobor. Szószéke rendkívül
finom kompozíciójú, figurális dísz nélküli festett-faragott
asztalosmunka.
1826 évben a vallásalap kegyurasága
alá került, mely mint kegyúr az 1873.,
1880., 1890. években végeztetett kisebb-nagyobb
javítást a templomon, ez évben (ld. 1904.)
pedig teljesen új toronytetővel látta el.
|
|
